Az első pöttöm jószág megérkezett! Élet születik a keltetőben

Van abban valami varázslatos és megunhatatlan, amikor egy apró élet először bontogatja a szárnyait. Ma különleges napra ébredtünk: a keltetőgép csöndjét felváltotta az első halk csipogás és az izgatott mocorgás.

Amikor kora reggel óvatosan felnyitottam a gép tetejét, már sejteni lehetett, hogy nem mindennapi nap áll előttünk. Egy-két tojás héja finoman kipattant, a többi pedig leheletnyit megmozdult, a bent lapuló csöppségek már jelezték, hogy készen állnak a nagy utazásra.

A nap folyamán a keltető igazi „küzdőtérré” vált: egyre több tojáson jelentek meg az apró repedések, és itt-ott már fel-felsejlett a kiscsibék csőrének hegye, ahogy kitartóan törtek a külvilág felé.

Az igazi csoda azonban estére várta a ház népét. Amikor ismét benéztem hozzájuk, már nem csak repedéseket láttam: egy pici, hófehér, meglepően nagyszemű, még nedves pelyhű kiscsibe fogadott! Bár látszott rajta a kimerítő munka fáradtsága, a tekintetében ott bujkált az a leírhatatlan öröm, hogy végre sikerült kiszabadulnia a tojás fogságából.

Bemutatom a ház legújabb, legaranyosabb lakóját!

És a java még csak most következik: a tojások egyharmada már kipattant, így minden bizonnyal álmatlan, de örömteli éjszaka vár ránk. Reggelre igazi kis pelyhes társaság népesíti majd be a keltetőt!